9 éve kezdtem a belső munkát magammal, magamon. Azóta sok minden megváltozott, a tanulás soha nem fejeződik be. Pedig olyakor azt hittem végre elértem valahova, ami úgy valahogy rendben is lenne. De nem így történt, és most is épp dolgozom. Erről szeretnék írni.
Mivel épp a kisbabámmal vagyok gyeses anyuka, és nem dolgozom, úgy ahogy sokan mások. Eléggé megváltozott az életem, a babám születése előtti életemhez képest.
Régen, ezerfele voltam, minden érdekelt, mindenben részt akartam venni, szerepleni, majd bezsebelni a dicsőséget, de legalábbis a sikert, és egyáltalán az élet sűrűjében aktívan résztvenni. Így is volt. Ennek minden előnyével és hátrányával. Előnye volt, hogy egy cseppet sem unatkoztam, mert az ingereket mindig biztosítottam magamnak, vagy egy koncert, vagy egy programm, vagy bármilyen elfoglaltság, ami újdonságott hozott. Sok könyvet cipeltem haza a könyvtárból, majd átlapozva őket, vissza is vittem, olvasatlanul. De a lényeg, hogy sok volt, színes, szagos, érdekes. A hátrányok között a felületesség vitte a fáklyát elől, utána ment lelkesen a figyelmetlenség és végül a, de nem utolsó sorban az önteltség és a gőg. Titokban a megfelelni vágyás is jól akart lakni.
Amióta anyuka lettem, és nem élhetek már úgy, ahogy régen, nehezen bár, de megváltoztam. Most nem szeretnék az anyaságról ódákat zengeni annak ellenére, hogy volna mit, mivel ez a blog nem erről szól, esetleg csak érinti ezt a a témát.
Mivel épp a kisbabámmal vagyok gyeses anyuka, és nem dolgozom, úgy ahogy sokan mások. Eléggé megváltozott az életem, a babám születése előtti életemhez képest.
Régen, ezerfele voltam, minden érdekelt, mindenben részt akartam venni, szerepleni, majd bezsebelni a dicsőséget, de legalábbis a sikert, és egyáltalán az élet sűrűjében aktívan résztvenni. Így is volt. Ennek minden előnyével és hátrányával. Előnye volt, hogy egy cseppet sem unatkoztam, mert az ingereket mindig biztosítottam magamnak, vagy egy koncert, vagy egy programm, vagy bármilyen elfoglaltság, ami újdonságott hozott. Sok könyvet cipeltem haza a könyvtárból, majd átlapozva őket, vissza is vittem, olvasatlanul. De a lényeg, hogy sok volt, színes, szagos, érdekes. A hátrányok között a felületesség vitte a fáklyát elől, utána ment lelkesen a figyelmetlenség és végül a, de nem utolsó sorban az önteltség és a gőg. Titokban a megfelelni vágyás is jól akart lakni.
Amióta anyuka lettem, és nem élhetek már úgy, ahogy régen, nehezen bár, de megváltoztam. Most nem szeretnék az anyaságról ódákat zengeni annak ellenére, hogy volna mit, mivel ez a blog nem erről szól, esetleg csak érinti ezt a a témát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése